Történelmi háttér
A román kor művészete a 11-13. századig tartott. Az ezt megelőző időszak, a művészettörténet számára a Karoling-reneszánsz, a történelem számára a Karoling-kor, a 8. századtban kezdődött, a frankok betelepülésével Nyugat-Európába.
Nagy Károly bronzszobra (10. sz.)
(Innen...)A Frank Birodalom térképe
(Innen...)A 11. századra az egyház és a feudális rend megszilárdult, összeforrt. A vallás átszőtte az emberek mindennapjait. A romanikában az egyház szolgálatában álló építészeté a vezető szerep.
A várak, városok mellett a kolostor- és templomépítészet vált uralkodóvá. A kolostorok voltak a keresztény kultúra fellegvárai, ezért építészetükben is tükröződnie kellett fontos szerepüknek.
A kolostorok több épületből álló, szabályos települések voltak, kőfallal védve. A kolostorépület a templomhoz csatlakozott, vele együtt négyszögletes udvart alkotva. Ez a kerengő, ebből nyíltak a különböző helyiségek. Mivel a közösségek önellátók voltak, az épületegyütteshez csatlakoztak gazdasági épületek is: műhelyek, raktárak, magtárak, présház, vendégház, kórház, kert.
A román stílusú templom elrendezése
A templomokba két torony közötti főkapun léphetünk be, majd egy előcsarnokból a főhajóba jutunk. A főhajó mindkét oldalán elhelyezkedő oszlopokkal elválasztott terek a mellékhajók. Továbbhaladva a hosszházra merőleges kereszthajóba jutunk, a két rész találkozásának négyzet alapú tere fölé tornyot (négyzeti torony) emeltek, mely az épület legfontosabb részét, az oltárasztal helyét hangsúlyozza. Mögötte a kórus (a papság helye az istentisztelet alatt) és a szentély helyezkedik el. A kórus alatt altemplom van, amelyben ereklyék (szentek maradványai, tárgyi emlékei), kripták (sírbolt)vannak.
A clunyi katedrális rekonstrukciós rajza
Donga- (3) és keresztboltozat(4)
(Innen...)A templom külső képét a zárt tömegformák jellemzik. Homlokzata tagolt, központi eleme a bélletes kapuzat (a kapu félkörívekkel, növányi, vagy geometrikus díszekkel ellátott, befelé szűkülő kerete). A bejárat felett gyakran domborművek találhatók. A homlokzaton a késő román korban feltűnik a rózsaablak (rozetta). A homlokzat részét képzik a harangtornyok, tetejük kúp, vagy sisak alakú. Az épület ablakai keskenyek, lőrésszerűek, félköríves záródásúak. Gyakori az ikerablak és a fal félköríves díszítése, a vakárkád (a fal síkjától elkülönülő félköríves oszlopsor).
A bélapátfalvi apátsági templom (1225-1250)
(Innen...)A jáki templom (13. század közepe)
(Innen...)
(Innen...)A korszak szobrászata elsősorban díszítőszobrászat. Az épületek hangsúlyos részein - oszlopfők, kapubélletek - domborművek találhatók, melyek bibliai jeleneteket ábrázolnak. A történeteket sűrítik, a különböző jeleneteket nem választja el egymástól semmi. Jellemzőek a korra az oszlopszobrok, melyekkel, falifülkéket, kapubélleteket díszítettek. Jellemzője: aránytalan test, érzelemmentes arckifejezés, elnagyolt ruházat.
A királyok imádása. Oszlopfő Chauvigny-ből (12. sz. második fele)
(Innen...)
(Innen...)Festészet
A kor festészete is alárendelődik az építészetnek. A templomok falait freskókkal (nedves vakolatra festett kép) díszítették, melyek az írni-olvasni nem tudók számára meséltek el egy-egy bibliai történetet. Leggyakoribbak a Krisztus-ábrázolások és a szentek életéből vett jelenetek. Alakjai merevek, sematikusak, gyakran egy irányban és tartásban állnak.
Trónoló Krisztus, Barcelona
(Innen...)Könyvművészet
A kolostorok feladata volt a kódexek készítése, másolása, illuminálták (festették). A lapok díszes kezdőbetűje az iniciálé, kis festett képei a miniaturák. Borítójukat gyakran arany, ezüst és drágakő gazdagította.
Jézus születése, ír hagyományok alapján festett miniatura
(Innen...)Falikárpitok
Csomózott, szőtt faliképek, hímzett textilek. Ábrázolásmódjuk hasonló a freskókéhoz, de témái változatosabbak. Pl. a bayeux-i kárpit Anglia normann meghódítását ábrázolja. Az események lebeszélése folyamatos, az alakok egszerűsítettek, de lényegretörők.
Részlet a bayeux-i falikárpitból (1077, Bayeux székesegyház)
(Innen...)