A honfoglalás korának magyar művészete

A népvándorlás kora

Az 1. századtól folyamatosan újabb népcsoportok törtek be a Római Birodalomba, megindítva a nagy népvándorlást. Ez Kr. u. 476-ban a Nyugatrómai Birodalom bukásához vezetett. A Kárpát-medencében is több népcsoport telepedett meg hosszabb-rövidebb ideig a magyarság megjelenése előtt, pl. a hunok, az avarok.

Hun diadém:

Avar szíjvégek:

A honfoglalás korának magyar művészete

A népvándorlás utolsó hullámával jelentek meg a Kárpát-medencében a magyar törzsek 896-ban. Őseink az avarokhoz hasonlóan lovas nomád népként legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak. Kézműves munkáik közül a leglátványosabbak a fémművesség emlékei. Az előkelők sírjából előkerült leletek a magyarok hitvilágáról árulkodnak. Legismertebbek a hajkorongok és a tarsolylemezek, ill. ezek palmettás (szimmetrikus, pálmalevélre emlékeztető, legyezőszerű levélcsokor) díszítése.

Tarsolylemez:

Hajkorongok:

Nevezetes emlékünk a nagyszentmiklósi aranykincs:

A bizánci művészet

A bizánci művészet nevét a Keletrómai Birodalom székhelyéről, Bizáncról kapta. A várost Constantinus császár alapította, később róla nevezték el Konstantinápolynak (ma Isztambul).

Ez a művészeti stílus őrizte és fejlesztette tovább az antik római hagyományokat.

Építészet

A Keletrómai Birodalom fénykora a 6. századra, Justiniánus uralkodására esett. A császár ekkor építtette a máig is álló Hagia Sophia-templomot (ejtsd: 'ájá szófiá'), aminek neve "szent bölcsességet" jelent. A templom elrendezése a nyugatiakkal szemben centrális, alaprajza egyenlő szárú (görög) kereszt alakú. Központi terét kupola fedi, ez a kupola négy ponton alátámasztott, csegelyes kupola.

A templom metszete és alaprajza:Csegelyes kupola:Szobrászat

A kor szobrászata főleg épülethez kapcsolódó: domborművek, oszlopfők, árkádok (oszlopokon nyugvó pillérsor). Egy díszes oszlopfő az Hagia Sophiából:

Festészet

Mozaikfestészet: ez az ókeresztény művészetre is jellemző. A 6. századtól kissé merevvé vált. Jellemzői: erős kontúrok, az alakok gazdag óarany háttér előtt állnak, tekintetük merev, ruhájuk gazdagon redőzött, szertartásos jeleneteket ábrázol. Leghíresebb: Theodora-mozaik Ravennában.

Ikonfestészet (táblakép): fatáblára festett aranyozott szentképek, erőteljes kontúr, tiszta színek használata jellemzi. Háttere arany. (A görög-keleti vallásos művészetben ma is ezek szerint a szabályok szerint festik.) A vlagyimiri istenanya (12-13. század):

Feladat az ókeresztény művészethez

1. Egy alaprajzot látsz a képen. Nevezd meg főbb részeivel együtt!

2. Folytasd papíron a következő mozaikot! Rajzolj más ókeresztény szimbólumokat is!

Az ókeresztény művészet

A "keresztény" kifejezés a latin "christianus" szóból származik, Krisztus-követőt jelent. Az új vallás rohamosan terjedt, Constantinus császár (kb. 274-337) engedélyezte a szabad vallásgyakorlást, sőt maga is megkeresztelkedett. Birodalma székhelyét Bizáncba tette át. Halála után a Római Birodalom végleg két részre szakadt 395-ben. A nyugati területek művészetét nevezzük ókeresztény, a keleti területekét bizánci művészetnek.

Az ókeresztény építészet
A keresztény istentisztelet a hívők előtt folyik, akik így részesei lehetnek a szertartásnak. Ezért szükség volt olyan templomra, ami nagy tömegeket képes befogadni és tágas, fedett térrel rendelkezik.

Az ókeresztény bazilika (eredetileg a római kereskedőcsarnokok épülettípusa) 3 fő részből áll:

1. Átrium: nyitott, oszlopfolyosóval körülvett tér. Itt gyülekezhettek a még meg nem keresztelt hívek. Innen lehetett bejutni egy díszes kapuzaton keresztül a hosszházba.

2. Hosszház: hosszanti elrendezésű, 3, vagy 5 hajós, a magasabb főhajót oszlopsorok választják el az alacsonyabb mellékhajóktól. Kereszthajóval bővült.

3. Szentély (apszis): a templom bejáratával szemben, a hosszház végében épített félkör alakú fülke, diadalív különítette el a főhajótól.

Az ókeresztény templomoknak nincs tornyuk, csak a 6. századtól kezdtek melléépíteni harangtornyot, ún. campanilét. (Sant' Apollinare in Classe)

Ha még többet szeretnél tudni, KATTINTS!

A korszak jellegzetes épületei még: keresztelőkápolnák, temető- és sírkápolnák, mauzóleumok. Magyarországon ókeresztény emlékekben leggazdagabb város Pécs.

Az ókeresztény mauzóleum makettje

Szobrászat

Az építészet mellett a szobrászat alárendelt szerepet játszik, főleg domborművek formájában jelentkezik. A szarkofágok oldalán megjelenő jelenetek még az antik hagyományokat követik, de jellemző rájuk a túlzsúfoltság. Junius Bassus szarkofágja (Róma, 4. század)
Festészet

Katakombafestészet: a keresztényüldözés évszázadaiban alakult ki, jellegzetes keresztény jelképei a hal, a bárány, a szőlőtőke és a "Jó pásztor" ábrázolások.
Jó pásztor ábrázolás a Priscilla-katakombában (Róma, 3. század)














Mozaikfestészet: a templomépítészettel párhuzamosan alakult ki, a bazilikák, mauzóleumok padlózatát és falait vallásos témájú mozaikokkal díszítették. Kedvelt alakok: a trónon ülő Krisztus, szentek, apostolok cselekedetei. Az alakok ábrázolásmódja térbeli hatású.
A Galla Placidia-mauzóleum mozaikja (Ravenna, 5. század)