A honfoglalás korának magyar művészete

A népvándorlás kora

Az 1. századtól folyamatosan újabb népcsoportok törtek be a Római Birodalomba, megindítva a nagy népvándorlást. Ez Kr. u. 476-ban a Nyugatrómai Birodalom bukásához vezetett. A Kárpát-medencében is több népcsoport telepedett meg hosszabb-rövidebb ideig a magyarság megjelenése előtt, pl. a hunok, az avarok.

Hun diadém:

Avar szíjvégek:

A honfoglalás korának magyar művészete

A népvándorlás utolsó hullámával jelentek meg a Kárpát-medencében a magyar törzsek 896-ban. Őseink az avarokhoz hasonlóan lovas nomád népként legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak. Kézműves munkáik közül a leglátványosabbak a fémművesség emlékei. Az előkelők sírjából előkerült leletek a magyarok hitvilágáról árulkodnak. Legismertebbek a hajkorongok és a tarsolylemezek, ill. ezek palmettás (szimmetrikus, pálmalevélre emlékeztető, legyezőszerű levélcsokor) díszítése.

Tarsolylemez:

Hajkorongok:

Nevezetes emlékünk a nagyszentmiklósi aranykincs:

A bizánci művészet

A bizánci művészet nevét a Keletrómai Birodalom székhelyéről, Bizáncról kapta. A várost Constantinus császár alapította, később róla nevezték el Konstantinápolynak (ma Isztambul).

Ez a művészeti stílus őrizte és fejlesztette tovább az antik római hagyományokat.

Építészet

A Keletrómai Birodalom fénykora a 6. századra, Justiniánus uralkodására esett. A császár ekkor építtette a máig is álló Hagia Sophia-templomot (ejtsd: 'ájá szófiá'), aminek neve "szent bölcsességet" jelent. A templom elrendezése a nyugatiakkal szemben centrális, alaprajza egyenlő szárú (görög) kereszt alakú. Központi terét kupola fedi, ez a kupola négy ponton alátámasztott, csegelyes kupola.

A templom metszete és alaprajza:Csegelyes kupola:Szobrászat

A kor szobrászata főleg épülethez kapcsolódó: domborművek, oszlopfők, árkádok (oszlopokon nyugvó pillérsor). Egy díszes oszlopfő az Hagia Sophiából:

Festészet

Mozaikfestészet: ez az ókeresztény művészetre is jellemző. A 6. századtól kissé merevvé vált. Jellemzői: erős kontúrok, az alakok gazdag óarany háttér előtt állnak, tekintetük merev, ruhájuk gazdagon redőzött, szertartásos jeleneteket ábrázol. Leghíresebb: Theodora-mozaik Ravennában.

Ikonfestészet (táblakép): fatáblára festett aranyozott szentképek, erőteljes kontúr, tiszta színek használata jellemzi. Háttere arany. (A görög-keleti vallásos művészetben ma is ezek szerint a szabályok szerint festik.) A vlagyimiri istenanya (12-13. század):