Az ókeresztény művészet

(Az órai bemutató elérhető innen!)
Történelmi háttér
A Római Birodalom hatalma utolsó évszázadaiban meggyengült a folyamatos barbár támadások miatt. Ebben a zavaros időszakban jelent meg és terjedt el a keresztény vallás. A "keresztény" kifejezés a latin eredetű "christianus" szóból származik, és Krisztus-követőt jelent. Különösen a szegények között terjedt el gyorsan, vigaszt jelentettek számukra az evilági szenvedésekért megváltást ígérő tanok. A keresztények elutasították a többistenhitre épülő római vallást, ezért üldözték őket. Vallásukat csak titokban gyakorolhatták.
Constantinus császár (kb. 274-337) uralkodása alatt változott meg helyzetük, ő engedélyezte a szabad vallásgyakorlást. Birodalmát megerősítette és annak székhelyét Bizáncba tette át. Halála után azonban 395-ben a Római Birodalom végleg ketté szakadt: egy nyugati és egy keleti részre. Nyugaton Ravenna kapott vezető szerepet, keleten pedig a Constantinusról elnevezett Konstantinápoly (Bizánc) kapott vezető szerepet.
A kettészakadás miatt a műveltség, kultúra és így a művészetek is más-más irányba változtak nyugaton és keleten. A keresztény világ művészetét nyugati területeken ókeresztény, keleti területeken bizánci művészetnek hívjuk.

Építészet
Az első évszázadokban az üldöztetések miatt nem alakulhatott ki keresztény építészet. A hívők magánházakban tartották istentiszteleteiket titokban. Temetkezési helyül a római polgárok katakombáit, bonyolult föld alatti  folyosórendszereit használták.
Miután szabad vallássá vált, a keresztények Constantinus buzdítására templomépítkezésekbe fogtak. A rómaiak istenkultuszában (és más kultúrákéban is) a templom a kegyszobor őrzésére szolgált, a szertartások a szabadban zajlottak. Ezzel szemben a kereszténységben az istentisztelet a hívők előtt zajlik, így ők is részeseivé válnak a szertartásnak. Templom céljaira a legalkalmasabb formát választották, és alakították át saját céljaikra, méghozzá a római kereskedőcsarnokot, vagyis bazilikát. Ez rendelkezett tágas fedett belső térrel, ahol elfértek a hívők.
A bazilika fő részei
Átrium: oszlopfolyosóval körülvett, felül nyitott négyzet alapú udvar, itt tartózkodhattak a még meg nem keresztelt hívek.
Hosszház: az átriumon keresztül lehetett bejutni ide. Fedett, három, vagy öt hajós, (főhajó és mellékhajók) a térrészeket oszlopsorok választják el egymástól. Mennyezete vízszintes, fényt középen főleg a megemelt főhajó oldalablakaiból kapott. A hívők ebben a részben tartózkodtak.
Szentély (apszis): a bazilika bejáratával szemben épült félköríves fülke, diadalív választotta el a főhajótól, itt volt az oltár.
A 6. századtól a templomok mellé harangtornyokat (campanile) építettek.
Mivel a bazilika a hívők gyülekezőhelye volt, belső díszítettsége nagyobb, mint a külső.
A Szent Péter-bazilika 1450-ben lerombolt épületének rekonstrukciós rajza

A hajdani Szent Péter-bazilika alaprajza

Szobrászat
Az építészet mellett épületdíszítő, alárendelt szerepe van. A templomépítések kezdetekor főleg oszlopfők, szarkofágok faragványaiban jelentkezik. Gyakran a Bibliából vett történeteket jelenítenek meg ezek a faragványok, de gyakori a növényi ornamentika is. Az önálló szobor ritka, többnyire Krisztust ábrázolják "Jó pásztorként".
Junius Bassus szarkofágja (4. sz., Róma)

Festészet
Két nagyobb időszakra különíthető el.
Katakombafestészet: a keresztényüldözésektől jelen van. Motívumai részben továbbörökítik az antik hagyományokat, azonban kialakulnak a jellegzetes keresztény képek is: imádkozó alakok, Jó pásztor-ábrázolások, megjelennek a keresztény jelképek a képeken: bárány, szőlő, galamb, hal.

Jó pásztor ábrázolás (Priscilla-katakomba, Róma, 3. sz.)
Mozaikfestészet: a templomépítésekkel egyidőben terjedt el ez a rómaiak által is kedvelt technika. A falakat, padlót vallásos témájú apró, színes kőből, üvegből metszett négyzetekkel borították. Kedvelt témája a trónoló Krisztus, az apostolok cselekedetei. Alakjai plasztikusak, térbeliek, ami a római festészeti hagyományokra utal.

Galla Placidia mauzóleuma (Ravenna, 5. sz.)
Magyar ókeresztény emlékek
Pannónia területén a szabad vallásgyakorlás idejéből származó leleteket találtak, legtöbbet Pécsett (Sopianae). A temetőkben elkülönülő keresztény kápolnákat építettek, ezek alatt sírkamrákat alakítottak ki, melyeknek külön bejáratuk volt. Ezek falát festményekkel díszítették, halottaikat szarkofágban helyezték el.
Másik emlékünk Aquincumban található háromkarélyos temetőkápolna.

A román kor művészete

((Órai anyag itt...)
Történelmi háttér
A román kor művészete a 11-13. századig tartott. Az ezt megelőző időszak, a művészettörténet számára a Karoling-reneszánsz, a történelem számára a Karoling-kor, a 8. századtban kezdődött, a frankok betelepülésével Nyugat-Európába.

Nagy Károly bronzszobra (10. sz.)

(Innen...)

A Frank Birodalom kiteljesítője Nagy Károly, uralkodása a latt az európai civilizáció egységessé vált, ezért a középkori kultúra megalapozójának is tartjuk. Uralkodása alatt a római hagyományokból, a keresztény műveltségből és a germán kultúrkörből egy a romanikát előkészítő művészet bontakozott ki. Halála után a Birodalomból létrejövő nemzetállamok közül Franciaország tekinthető a román stílus bölcsőjének, később a 11. századtól ez a stílus vált uralkodóvá Európában.
A Frank Birodalom térképe

(Innen...)

Építészet
A 11. századra az egyház és a feudális rend megszilárdult, összeforrt. A vallás átszőtte az emberek mindennapjait. A romanikában az egyház szolgálatában álló építészeté a vezető szerep.
A várak, városok mellett a kolostor- és templomépítészet vált uralkodóvá. A kolostorok voltak a keresztény kultúra fellegvárai, ezért építészetükben is tükröződnie kellett fontos szerepüknek.

A kolostorok több épületből álló, szabályos települések voltak, kőfallal védve. A kolostorépület a templomhoz csatlakozott, vele együtt négyszögletes udvart alkotva. Ez a kerengő, ebből nyíltak a különböző helyiségek. Mivel a közösségek önellátók voltak, az épületegyütteshez csatlakoztak gazdasági épületek is: műhelyek, raktárak, magtárak, présház, vendégház, kórház, kert.

(Innen...)(Innen...)

A román stílusú templom elrendezése
A templomokba két torony közötti főkapun léphetünk be, majd egy előcsarnokból a főhajóba jutunk. A főhajó mindkét oldalán elhelyezkedő oszlopokkal elválasztott terek a mellékhajók. Továbbhaladva a hosszházra merőleges kereszthajóba jutunk, a két rész találkozásának négyzet alapú tere fölé tornyot (négyzeti torony) emeltek, mely az épület legfontosabb részét, az oltárasztal helyét hangsúlyozza. Mögötte a kórus (a papság helye az istentisztelet alatt) és a szentély helyezkedik el. A kórus alatt altemplom van, amelyben ereklyék (szentek maradványai, tárgyi emlékei), kripták (sírbolt)vannak.
A clunyi katedrális rekonstrukciós rajza

A templomok, katedrálisok födéme (mennyezete) kőből készült keresztboltozatú. A keresztboltozat a római dongaboltozatból alakult ki, hatalmas súlyát csak vaskos falak tudták megtartani, ezért a templomok belmagassága alacsonyabb lett.
Donga- (3) és keresztboltozat(4)

(Innen...)

A templom külső képét a zárt tömegformák jellemzik. Homlokzata tagolt, központi eleme a bélletes kapuzat (a kapu félkörívekkel, növányi, vagy geometrikus díszekkel ellátott, befelé szűkülő kerete). A bejárat felett gyakran domborművek találhatók. A homlokzaton a késő román korban feltűnik a rózsaablak (rozetta). A homlokzat részét képzik a harangtornyok, tetejük kúp, vagy sisak alakú. Az épület ablakai keskenyek, lőrésszerűek, félköríves záródásúak. Gyakori az ikerablak és a fal félköríves díszítése, a vakárkád (a fal síkjától elkülönülő félköríves oszlopsor).
A bélapátfalvi apátsági templom (1225-1250)

(Innen...)

A jáki templom (13. század közepe)

(Innen...)

A clunyi katedrális megmaradt része

(Innen...)

Szobrászat
A korszak szobrászata elsősorban díszítőszobrászat. Az épületek hangsúlyos részein - oszlopfők, kapubélletek - domborművek találhatók, melyek bibliai jeleneteket ábrázolnak. A történeteket sűrítik, a különböző jeleneteket nem választja el egymástól semmi. Jellemzőek a korra az oszlopszobrok, melyekkel, falifülkéket, kapubélleteket díszítettek. Jellemzője: aránytalan test, érzelemmentes arckifejezés, elnagyolt ruházat.
A királyok imádása. Oszlopfő Chauvigny-ből (12. sz. második fele)

(Innen...)

A jáki templom bélletes kapuzata

(Innen...)

Festészet
A kor festészete is alárendelődik az építészetnek. A templomok falait freskókkal (nedves vakolatra festett kép) díszítették, melyek az írni-olvasni nem tudók számára meséltek el egy-egy bibliai történetet. Leggyakoribbak a Krisztus-ábrázolások és a szentek életéből vett jelenetek. Alakjai merevek, sematikusak, gyakran egy irányban és tartásban állnak.
Trónoló Krisztus, Barcelona

(Innen...)

Könyvművészet
A kolostorok feladata volt a kódexek készítése, másolása, illuminálták (festették). A lapok díszes kezdőbetűje az iniciálé, kis festett képei a miniaturák. Borítójukat gyakran arany, ezüst és drágakő gazdagította.
Jézus születése, ír hagyományok alapján festett miniatura

(Innen...)

Falikárpitok
Csomózott, szőtt faliképek, hímzett textilek. Ábrázolásmódjuk hasonló a freskókéhoz, de témái változatosabbak. Pl. a bayeux-i kárpit Anglia normann meghódítását ábrázolja. Az események lebeszélése folyamatos, az alakok egszerűsítettek, de lényegretörők.
Részlet a bayeux-i falikárpitból (1077, Bayeux székesegyház)

(Innen...)

A honfoglalás korának magyar művészete

A népvándorlás kora

Az 1. századtól folyamatosan újabb népcsoportok törtek be a Római Birodalomba, megindítva a nagy népvándorlást. Ez Kr. u. 476-ban a Nyugatrómai Birodalom bukásához vezetett. A Kárpát-medencében is több népcsoport telepedett meg hosszabb-rövidebb ideig a magyarság megjelenése előtt, pl. a hunok, az avarok.

Hun diadém:

Avar szíjvégek:

A honfoglalás korának magyar művészete

A népvándorlás utolsó hullámával jelentek meg a Kárpát-medencében a magyar törzsek 896-ban. Őseink az avarokhoz hasonlóan lovas nomád népként legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak. Kézműves munkáik közül a leglátványosabbak a fémművesség emlékei. Az előkelők sírjából előkerült leletek a magyarok hitvilágáról árulkodnak. Legismertebbek a hajkorongok és a tarsolylemezek, ill. ezek palmettás (szimmetrikus, pálmalevélre emlékeztető, legyezőszerű levélcsokor) díszítése.

Tarsolylemez:

Hajkorongok:

Nevezetes emlékünk a nagyszentmiklósi aranykincs:

A bizánci művészet

A bizánci művészet nevét a Keletrómai Birodalom székhelyéről, Bizáncról kapta. A várost Constantinus császár alapította, később róla nevezték el Konstantinápolynak (ma Isztambul).

Ez a művészeti stílus őrizte és fejlesztette tovább az antik római hagyományokat.

Építészet

A Keletrómai Birodalom fénykora a 6. századra, Justiniánus uralkodására esett. A császár ekkor építtette a máig is álló Hagia Sophia-templomot (ejtsd: 'ájá szófiá'), aminek neve "szent bölcsességet" jelent. A templom elrendezése a nyugatiakkal szemben centrális, alaprajza egyenlő szárú (görög) kereszt alakú. Központi terét kupola fedi, ez a kupola négy ponton alátámasztott, csegelyes kupola.

A templom metszete és alaprajza:Csegelyes kupola:Szobrászat

A kor szobrászata főleg épülethez kapcsolódó: domborművek, oszlopfők, árkádok (oszlopokon nyugvó pillérsor). Egy díszes oszlopfő az Hagia Sophiából:

Festészet

Mozaikfestészet: ez az ókeresztény művészetre is jellemző. A 6. századtól kissé merevvé vált. Jellemzői: erős kontúrok, az alakok gazdag óarany háttér előtt állnak, tekintetük merev, ruhájuk gazdagon redőzött, szertartásos jeleneteket ábrázol. Leghíresebb: Theodora-mozaik Ravennában.

Ikonfestészet (táblakép): fatáblára festett aranyozott szentképek, erőteljes kontúr, tiszta színek használata jellemzi. Háttere arany. (A görög-keleti vallásos művészetben ma is ezek szerint a szabályok szerint festik.) A vlagyimiri istenanya (12-13. század):

Feladat az ókeresztény művészethez

1. Egy alaprajzot látsz a képen. Nevezd meg főbb részeivel együtt!

2. Folytasd papíron a következő mozaikot! Rajzolj más ókeresztény szimbólumokat is!

Az ókeresztény művészet

A "keresztény" kifejezés a latin "christianus" szóból származik, Krisztus-követőt jelent. Az új vallás rohamosan terjedt, Constantinus császár (kb. 274-337) engedélyezte a szabad vallásgyakorlást, sőt maga is megkeresztelkedett. Birodalma székhelyét Bizáncba tette át. Halála után a Római Birodalom végleg két részre szakadt 395-ben. A nyugati területek művészetét nevezzük ókeresztény, a keleti területekét bizánci művészetnek.

Az ókeresztény építészet
A keresztény istentisztelet a hívők előtt folyik, akik így részesei lehetnek a szertartásnak. Ezért szükség volt olyan templomra, ami nagy tömegeket képes befogadni és tágas, fedett térrel rendelkezik.

Az ókeresztény bazilika (eredetileg a római kereskedőcsarnokok épülettípusa) 3 fő részből áll:

1. Átrium: nyitott, oszlopfolyosóval körülvett tér. Itt gyülekezhettek a még meg nem keresztelt hívek. Innen lehetett bejutni egy díszes kapuzaton keresztül a hosszházba.

2. Hosszház: hosszanti elrendezésű, 3, vagy 5 hajós, a magasabb főhajót oszlopsorok választják el az alacsonyabb mellékhajóktól. Kereszthajóval bővült.

3. Szentély (apszis): a templom bejáratával szemben, a hosszház végében épített félkör alakú fülke, diadalív különítette el a főhajótól.

Az ókeresztény templomoknak nincs tornyuk, csak a 6. századtól kezdtek melléépíteni harangtornyot, ún. campanilét. (Sant' Apollinare in Classe)

Ha még többet szeretnél tudni, KATTINTS!

A korszak jellegzetes épületei még: keresztelőkápolnák, temető- és sírkápolnák, mauzóleumok. Magyarországon ókeresztény emlékekben leggazdagabb város Pécs.

Az ókeresztény mauzóleum makettje

Szobrászat

Az építészet mellett a szobrászat alárendelt szerepet játszik, főleg domborművek formájában jelentkezik. A szarkofágok oldalán megjelenő jelenetek még az antik hagyományokat követik, de jellemző rájuk a túlzsúfoltság. Junius Bassus szarkofágja (Róma, 4. század)
Festészet

Katakombafestészet: a keresztényüldözés évszázadaiban alakult ki, jellegzetes keresztény jelképei a hal, a bárány, a szőlőtőke és a "Jó pásztor" ábrázolások.
Jó pásztor ábrázolás a Priscilla-katakombában (Róma, 3. század)














Mozaikfestészet: a templomépítészettel párhuzamosan alakult ki, a bazilikák, mauzóleumok padlózatát és falait vallásos témájú mozaikokkal díszítették. Kedvelt alakok: a trónon ülő Krisztus, szentek, apostolok cselekedetei. Az alakok ábrázolásmódja térbeli hatású.
A Galla Placidia-mauzóleum mozaikja (Ravenna, 5. század)